NEO-VET ÁLLATORVOSI RENDELŐ
ELÉRHETŐSÉG
9025 Győr, Kossuth L. u. 44.
+36-30/235-8679
NYITVA TARTÁS
Hétfő - Péntek: 9-12 h és 14-19 h
Szombat: 9-12 h

Hogyan gondoskodhat kedvencéről

A kedvtelésből tartott nyulak tartásáról és takarmányozásáról

2010.11.05.

 NEO-VET ÁLLATORVOSI RENDELŐ

9025 Győr, Kossuth L. u. 44.
Tel.: 96/321-103; 30/235-8679
Nyitvatartás: hétfő-péntek 9-12 h és 14-19 h; szombat 9-12 h
 
A kedvtelésből tartott nyulak tartásáról és takarmányozásáról
A leggyakoribb betegségek
Védőoltások
 
 
Biológiai jellemzők
Testtömeg
1000-6000 g
Életkor
8-10 év
Vemhességi idő
30-32 nap (28-33 nap) *
Alomszám
4-12
Születési súly
30-80 g*
Fogváltás
8-10 hetes korban
Ivarérettség
22-52 hét (korai ivarérésű fajtáknál már akár 13-15 hetes kor)
Ivarzás
Ivarérettségtől folyamatosan (januártól-októberig)
Választási kor
6 hét
Légzésszám
30-60/perc
Szívverések száma
180-250/perc
Testhőmérséklet
38,5-40,0 ◦C
Napi takarmányigény (pelletált nyúltáp)
50 g/ttkg
Napi ivóvíz-igény
50-150 ml/ttkg
Hőmérséklet-igény
18-20 oC (fiaztatásnál 20-22 oC)
 
*Fontos tudni:
Az anyanyulak ellés előtt kb. 2 nappal kezdik készülésüket, a szőrtépés ellés előtt 8-10 órával várható. Az újszülött nyulak fejletlenek, csupaszok, szemük és fülük zárt. A kölykök naponta mindössze egy (!) alkalommal szopnak, általában a korai órákban, mintegy 3-5 percen át. Az anyatej a kisnyulak 21 napos koráig minden szükséges tápanyagot tartalmaz. A kisnyulak már 15-18 napos korukban elkezdenek ismerkedni a szilárd takarmányokkal. Tejhiány esetén mesterséges táplálásra a macskatejpótló tápszerek alkalmazása javasolható.
 
 
 
 
 
A nyúl együregű gyomrú, növényevő, rágcsáló, caocotroph állat.
Caecotrophia: A tápanyagokban szegény, hagyományos bélsár mellett, attól elkülönülve egy tápanyagokban gazdag vakbéltartalmat, úgynevezett lágy bélsarat is ürítenek. A lágy bélsár 5-10 kicsiny golyóból áll, szőlőfürtszerű, nyálkaburokkal körülvett képlet, melyet az állat a végbélnyílásából felvéve, általában rágás nélkül fogyaszt el. A laza összetételű, lágy bélsár tápanyagokban, vitaminokban és baktériumfehérjékben rendkívül gazdag, így az állat esszenciális tápanyagokhoz is hozzájut.
Az egészséges nyúl normál bélsara kemény, sötétbarna (vagy fekete) színű, nem kenődő, szagtalan és gömb alakú („nyúlbogyó”).
Vizeletük sárga, narancssárga, vagy a takarmány típusától függően akár pirosas is lehet, és meglehetősen erős szagú.
 
A nyúl jellegzetes sajátossága az ún. „energiára evés”, azaz egy bizonyos határon belül a napi szárazanyag-felvételét a tényleges energiaszükséglete határozza meg.
A kedvtelésből tartott nyulak takarmányozásával kapcsolatban a legfontosabb, de az állattartók által a legkevésbé ismert tény a rendkívül magas rostszükségletük, amelyet kizárólagos zöldtakarmány etetésével nem lehet kielégíteni! Éppen ezért a jó minőségű széna jelentse az állat alaptakarmányát (50-70%), amely mellett kiegészítésként kaphat vegyes zöldtakarmányt (répa, alma, fűfélék, lucerna, gyermekláncfű, akáclomb stb.), illetve nyúltápot. A különféle magkeverékek rosttartalma általában alacsony, ezért mindenképpen szükséges a jó minőségű lucernaszéna vagy fűszéna biztosítása.
A nem megfelelő mennyiségű rostellátás legjellemzőbb tünete a szőrrágás, amely során az állat olyan benyomást tesz, mintha ollóval itt-ott belenyírtak volna.
A friss fűfélék, zöldség-és gyümölcsfélék különösen ízletesek, jótékony hatásúak az emésztésre, még az étvágytalan állatok is szívesen fogyasztják.
Fontos tudnunk azonban, hogy a hirtelen takarmányváltás, vizes, nem fonnyasztott zöldségek etetése veszélyekkel is járhat: hasmenés, felfúvódás!
A száraz kenyér, a jutalomfalatkák és hasonló nyalánkságok az elhízás megelőzése érdekében egyáltalán ne, vagy csak nagyon kivételes alkalmakkor szerepeljenek az állat étrendjében.
 
Friss víz mindig korlátlan mennyiségben álljon a nyulak rendelkezésére.
 
Az állandóan növekedő fogazatuk folyamatos koptatása érdekében kisebb faágakat (bükk, juhar, fűz vagy mogyoró) is célszerű elérhetővé tenni számukra, amelyeket nagyon szívesen rágcsálgatnak.
 
A lakásban, illetve az udvaron szabadon járkáló nyulakra a mérgező szobanövények (pl. ciklámen, kankalin, buzogányvirág=Diffenbachia, flamingóvirág, filodendron, oleander, fikusz, kroton, mikulásvirág stb.) és kerti növények (pl. borostyán, tiszafa, aranyesők, tuják, hóbogyó, fagyal, magyal, tulipán, gyöngyvirág, cédrus stb.) veszélyt jelentenek!
 
 
A leggyakrabban előforduló problémák
 
Emésztőszervi betegségek:
A kedvtelésből tartott nyulaknál a hasmenés kiváltó oka leggyakrabban a takarmány alacsony rosttartalma, vagy a hirtelen, minden átmenet nélkül történő takarmányváltás. Megelőzésképpen is kedvező hatású a nyulak számára kifejlesztett probiotikumok időnkénti adagolása.
Frissen szedett nedves zöldsaláta, a here-és káposztafélék nagy mennyiségben történő etetése vagy bélsárpangás miatt gyakran alakulhat ki felfúvódás is. Előfordulnak vírusos és bakteriális eredetű emésztőszervi megbetegedések is.
 
Fogrendellenességek:
A fogtúlnövés eredhet tartási-takarmányozási hibákból is, gyakrabban azonban az az ok, hogy az állat áll-és állkapocscsontjának aránytalansága miatt az alsó és felső metszőfogak nem érintkeznek egymással, ezáltal nem koptatják egymást.
A fogtúlnövésben szenvedő állat nyálzik, lesoványodás és étvágytalanság figyelhető meg, ezért időnként szükséges a fogak ellenőrzése és a túlnőtt fogak korrekciója.
 
Megfázás”:
A szemből, orrból szivárgó sűrű, fehéres váladék a felső légutak és a kötöhártya megbetegedésére utal, amely elhanyagolt esetben végzetes kimenetelű tüdőgyulladássá is súlyosbodhat. Hajlamosító tényező a nyúl huzatos helyen való tartása. A gyógykezelés célzott antibiotikum-terápiával kísérelhető meg.
 
Talpfekély:
Főleg a hátulsó lábakon kialakuló elváltozás, mely borsónyi területről kiindulva, körkörösen vagy oválisan terjed, vérzékeny pörkös sebek formájában jelentkezik, gyakran elfekélyesedik.
Az elváltozás önmagától gyógyulásra nem hajlamos. Kezelés hiányában gyakran az elülső lábakra is átterjed. Hátterében a nem megfelelő higiéniai körülmények között való tartáson túl genetikailag öröklődő gyenge láb („tappancs”)-alakulás is állhat.
 
Tályogok:
Tályogok elsősorban szúrós takarmányrészek (zab, durva rostú szalma), illetve rossz minőségű széna okozta mechanikai sérülések után következményes bakteriális fertőzés miatt alakulnak ki, főképp a fejen, illetve az állkapocsban. A mielőbbi kezelés kiemelt fontosságú.
 
Ferde fejtartás:
A fertőzéses eredetű megbetegedések leggyakoribb kórokozójaként az Encephalitozoon cuniculi nevezhető meg. A beteg állatok oldalra fordítják a fejüket (fülrühösség is lehet a háttérben!), gyakran az egész nyak teljes oldalra csavarása, sőt a teljes test hossztengely körüli elfordulása is kialakul. Ebben a stádiumban a takarmány- és ivóvízfelvétel már lehetetlen. Az időben megkezdett gyógykezelés létfontosságú, de sokszor sajnos még így sem menthető meg a megbetegedett állat.
 
Bőrbetegségek, szőrhullás, vakarózás:
Különböző külső élősködők és mikroszkopikus gombák állhatnak a háttérben. A tüneteket mutató állat és környezetének kezelése abból a szempontból is fontos, hogy ezeknek a kórokozóknak egy része az embert is megbetegítheti.
A külső élősködők és gombák elleni védekezésnek mindig ki kell terjednie a fajtársakra, egyéb együtt tartott állatokra és a környezet megtisztítására, fertőtlenítésére is, továbbá javítani kell a tartási és takarmányozási, valamint a higiéniai viszonyokon is.
 
 
Védőoltások
 
Myxomatosis és vérzéses betegség elleni védőoltás nem csak a szabadban tartott állatok esetén fontos, hanem azoknál a nyulaknál is, melyek időnként a kertben „legelnek”, sétálnak, vagy az erkélyen levegőznek.
Szabadba kijáró, illetve fajtársakkal vagy egyéb állatokkal érintkező nyulaknál az évenkénti féregtelenítés is javasolt.
 
Myxomatosis:
A myxomatosisnak nevezett betegség a házi-és üregi nyulak vírusos megbetegedése, melyet ízeltlábúak, főleg szúnyogok (de bolhák, szúrólegyek is) terjesztenek. A betegség a fejen (fülek, szemhéjak, orr) és a természetes testnyílások környékén nagy, vizenyős duzzanatok vagy göbök formájában jelentkezik, és gyakran elhullással jár. A betegség tünetei: nyálkás-gennyes kötőhártya-gyulladás, orrhurut, „oroszlánfej”, kocsonyás duzzanatok a füleken, végbélnyílás környékén és a nemi szerv nyílása környékén, légzési nehézségek, tüdőgyulladás.
A megbetegedett állatok gyógykezelése nemcsak kilátástalan, hanem a betegség erősen ragályos volta miatt bejelentési kötelezettség alá is tartozik, a megbetegedett állatokat hatósági előírás szerint ki kell irtani.
A betegség elleni védekezés lényeges eleme a szúnyogok távoltartása, illetve a nyulak vakcinázása. A szúnyogok távoltartására igénybe vehető a selamectin tartalmú Stronghold spot-on készítmény. A védőoltás 5 hetes kortól adható a nyulaknak és 1 évig tartó védettséget nyújt.
 
Nyulak vérzéses betegsége (RHD):
A házinyulak vírusos megbetegedése, mely légúti tünetekkel és testszerte vérér-károsodással, valamint májkárosodással jár, gyors lefolyású és végzetes kimenetelű.
A megbetegedett állatok gyógykezelése nemcsak kilátástalan, hanem a betegség erősen ragályos volta miatt bejelentési kötelezettség alá is tartozik, a megbetegedett állatokat hatósági előírás szerint ki kell irtani.
A védőoltás 4-5 hetes kortól adható a nyulaknak és kb. 1 évig tartó védettséget nyújt.
 
 
Zoonotikus jellegű (állatról emberre terjedő) megbetegedések
 
Az állatokról emberre terjedő megbetegedésekről általában elmondható, hogy csekély annak a valószínűsége, hogy normális körülmények között az ember a kedvencállatoktól betegségeket kapjon, viszont a legyengült immun-ellenállású személyek és azok, akiknek az immunrendszere még nem fejlődött ki teljesen, ilyen fertőződésnek ki vannak téve.
A zoonosis kialakulása függ a háznál tartott, fertőztött állatok számától, a gazdának a fertőzött állattal kapcsolatos magatartásától, a higiéniás feltételektől, a fertőzést megelőző rendszabályok betartásától, valamint az ember és az állat immunstátusától.
Az ember ellenálló-képessége gyengülhet rossz táplálkozás, pszichikai terhelés, betegségek (fertőzés, cukorbetegség, HIV-fertőzés), immunszuppresszív szerek (allergia ellenes gyógyszerek, szteroid gyulladáscsökkentők, bizonyos antibiotikumok és daganatellenes szerek, sugárkezelés, kemoterápia) szedése esetén, továbbá csökken idős korban és nincs teljesen kifejlődve gyerekeknél.
A gyerekek sokszor kerülnek közeli testi kapcsolatba a kedvencállatokkal és fogékonyabbak a fertőzésre, mint a felnőttek. Idős embereknél is gyakran megfigyelhetők olyan, rizikót fokozó helytelen magatartással, mint a kedvencállat szájjal való érintése vagy a táplálék egy tálból való fogyasztása.
 
Leggyakoribb nyulakról emberre terjedő betegségek:
  • gombás bőrfertőzések és külső élősködő okozta bőrelváltozások
  • Salmonellosis, campylobacteriosis okozta hasmenés
  • Encephalitozoonosis
  • Tularaemia stb.

 




Cím: 9025 Győr, Kossuth L. u. 44.
Telefon: +36-96/321-103
Mobil: +36-30/235-8679
E-mail:
Weboldal: www.kisallatorvosgyor.hu