NEO-VET ÁLLATORVOSI RENDELŐ
ELÉRHETŐSÉG
9025 Győr, Kossuth L. u. 44.
+36-30/235-8679
NYITVA TARTÁS
Hétfő - Péntek: 9-12 h és 14-19 h
Szombat: 9-12 h

Hogyan gondoskodhat kedvencéről

Az allergiás bőrgyulladásról

2010.11.05.

 


AZ ALLERGIÁS BŐRGYULLADÁSRÓL
 
 
 
Allergiás bőrgyulladás diagnosztizálásához és egyéb bőrbetegségektől való elkülönítéséhez bizonyos vizsgálati módszerek hozzátartoznak/hozzátartozhatnak:
  • részletes kórelőzmény felvétele
  • az állat részletes klinikai vizsgálata
  • bőrkaparék mikroszkópos, bakteriológiai és mikológiai vizsgálata
  • vérvizsgálat: allergénekkel szembeni ellenanyag-termelés, vérképvizsgálat; bizonyos szervi funkciók ellenőrzése (pl. pajzsmirigy-, vese-, mellékvese-, máj-, hasnyálmirigy-funkció, esetleges egyéb hormonszint-mérések és szerológiai vizsgálatok)
  • bőrbiopszia szövettani vizsgálatra
  • fültampon-, vagy egyéb váladék laboratóriumi vizsgálata
Mielőtt kimondanánk az allergiás bőrgyulladás diagnózisát és elkezdenénk azt kezelni, az összes egyéb, viszketéssel járó bőrbetegséget ki kell zárnunk!!!
 
Fogalmak:
  • Allergia: A gazdaszervezet megváltozott és a kiváltó okhoz képest eltúlzott reakciója egy adott allergénnel való második, vagy többszöri találkozás eredményeként.
  • Allergén: Allergiát kiváltó tényező.
  • Atópia: Allergiával járó kórképekre való hajlam.
 
 
Mit jelent az allergiás bőrgyulladás fogalma?
Az immunrendszer allergiás alapon kialakuló megváltozott válasza, szabályozási rendellenessége, melynek során bizonyos allergiát kiváltó tényezőkkel szemben túlérzékenységi reakció zajlik le a szervezetben.
 
A betegségre való hajlam örökletes, tenyészeteken, családokon belül halmozottan jelentkezhet. A beteg állatot nem javasolt és nem etikus továbbtenyészteni, esetleg műtéti ivartalanítása is megfontolandó.
 
Az allergiás állat szervezete az idő elteltével könnyen érzékennyé válhat, áthangolódhat újabb-és újabb környezeti allergénekkel szemben. Az ilyen alapbetegségben szenvedő állatok fogékonyabbak egyéb bőrbetegségekre, illetve más, allergiás alapon kialakuló bántalmakra, mint pl. kötőhártyagyulladás, felső légúti tünetek, gyomor-és bélpanaszok, stb.
 
A betegség gyógyíthatatlan, sőt a gyógykezelések ellenére általában az idő előrehaladtával a tünetek súlyosbodnak. Az állat élete végéig folyamatosan vagy időszakosan gyógykezelésre szorul.
 
Gyakoriak a másodlagos elváltozások (bakteriális, parazitás, gombás felülfertőződés) és ezek időszakos vissza-visszatérése; de megfelelő odafigyeléssel, türelemmel és kezeléssel a tünetek hosszútávon is jól csillapíthatóak, kontrollálhatóak, ha teljesen meg nem is szűnnek.
 
A gyógykezelésre többféle lehetőség kínálkozik, és összeállítása mindig az állat és a tulajdonos igényeinek figyelembevételével, egyedenként történik. Sokszor szükséges „kikísérletezni”, hogy az adott állat melyik kezelésre reagál megfelelően.
 
Mindezekből kitűnik, hogy az allergiás bőrgyulladásban szenvedő beteg gyógykezelése, állapotának javítása nemcsak idő-, de türelem- és nem utolsósorban pénzigényes; melyekkel már a kezelés megválasztásakor, a kezdeteknél tisztában kell lennie az állat gazdájának. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a terápiára adott válasz állatonként más-és más, így gyors, látványos javulás, vagy teljes gyógyulás csak nagyon ritka esetben várható!
Alapvető fontosságú a szoros együttműködés, gyakori kontrollvizsgálatok, főleg a terápia elején, és a tapasztalatok részletes, közös elemzése.
„MINIMUM-FELADATOK”: BOLHA-ELLENES KEZELÉSEK, HIPOALLERGÉN ÉTREND ÉS A KÖRNYEZETI ALLERGÉNEK KIKÜSZÖBÖLÉSE, AMENNYIRE CSAK LEHET!!!
 
Bármelyik kezelési módra kerüljön is sor, mindegyiknek vannak előnyei, hátrányai és lehetséges mellékhatásai.
Alapvetően oki és tüneti kezelés, illetve ezek kombinációja kínálkozik, mindig a beteg állapotának figyelembe vételével.
 
TÜNETI TERÁPIA
  1. Szteroid gyulladáscsökkentők/glükokortikoidok: Gyulladás- és viszketéscsillapító, szisztémás hatású hormonkészítmények, melyekkel a legtöbb beteg tünetei egyéb készítményekkel kombináltan jól kontrollálhatóak, de hosszan tartó alkalmazásukkal óvatosan kell bánni, mivel számos mellékhatásuk lehet: pl. gyomor-és bélnyálkahártya-károsodás, máj-és vesekárosodás, mellékvesekéreg-elnyomása, stb. Az adagolás mindig egyedileg, fokozatosan beállított és mindig a minimális, de még hatékony dózist alkalmazzuk. Használatuk során szigorúan be kell tartani az állatorvos utasításait. Az állattulajdonosok többsége sokszor teljesen elzárkózik a szteroidos kezeléstől, de fontos kihangsúlyozni, hogy körültekintő, óvatos és kontrollált alkalmazásuk néha elkerülhetetlen, főleg a terápia kezdeti stádiumában.
  2. Antihisztaminok: a gyulladásos folyamatokért és a viszketésért felelős hisztamin hatását gátolják. Önmagukban sokszor nem kielégítő hatásúak és a többféle hatóanyag közül van, amelyik az adott állatnál 100%-os hatású, a másiknak pedig teljesen hatástalan. Általában sok készítményt ki kell próbálni, amíg az adott beteg számára megfelelőt megtaláljuk. Nyugtató, aluszékonyságot okozó mellékhatásuk lehet.
  3. Esszenciális zsírsavak, vitamin-és ásványianyag-kiegészítők, immunmodulátorok: segítségükkel javul a bőr saját védekezőképessége, tápanyag-ellátottsága, csökkentik a gyulladást, mérséklik a viszketést; nem utolsósorban a glükokortikoidok adagjának csökkentését is lehetővé teszik. Minimálisan 4-6 héten keresztül történő alkalmazásuk szükséges ahhoz, hogy hatásukat kifejthessék. Általában szájon át, vagy bőrre csepegtethető oldatként alkalmazzuk őket.
  4. Tüneti, külsőleges készítmények: gyógysamponok és különböző helyi gyulladás-és viszketéscsillapító oldatok, emulziók stb.
 
OKI TERÁPIA
1. Allergiás bőrgyulladás esetén az oki terápiát az allergiát kiváltó tényezők kiküszöbölése jelenti.
  • A beteg, az együtt tartott állatok és a környezet (fekhely, ól, autó, egész lakás) alapos és rendszeres bolhairtása.
  • Rendszeres féreghajtás negyedévente, egyéb külső élősködők elleni védekezés.
  • Állati eredetű (toll, gyapjú, szőrme) vagy műszál alapanyagú fekhelyek cseréje.
  • Hipoallergén diétás tápok vagy házi eleség etetése (jutalomfalatok is!!!): a hipoallergén étrendet minimum 6-8 héten át kell etetnünk, és olyan fehérje-összetevőt kell, hogy tartalmazzon, mellyel az állat szervezete élete folyamán még nem találkozott. Az egyéb hátterű atópiás/allergiás bőrgyulladás ugyanis gyakran együtt jelentkezik eleség-allergiával.
  • Hipoallergén kutyakozmetikumok és/vagy direkt speciális gyógysamponok alkalmazása.
  • Pollenszezon esetén a sűrű növényzetű helyek kerülése, a saját udvarban rendszeres gyomirtás.
  • Minél kevesebb port befogadó fekhely és penészmentes környezet kialakítása.
  • Együttalvás (gazdával, társállattal) megszüntetése.
 
Szerencsés esetben, mint pl. önállóan fennálló táplálék-allergia, vagy kontakt-allergia esetén, a felismert allergén az állat életéből teljesen kiiktatható, így lényegében a tünetek kellő odafigyeléssel megszüntethetőek, bár maga az allergiára való hajlam megmarad, és számolni kell esetleges újabb allergiát kiváltó tényezőkkel.
 
A legtöbb allergiás bőrgyulladásban szenvedő betegnél azonban sajnos olyan allergének (pl. penészgombák, poratkák, pollenek, stb.) okozzák a panaszokat, melyek nem tüntethetők el teljesen az állat környezetéből. Ilyenkor szükség lehet az állat hyposzenzibilizációjára.
 
2. Hyposzenzibilizációnak, azaz specifikus immunterápiának azt a gyógykezelési folyamatot nevezzük, melynek során az állat véréből egyedileg meghatározott specifikus kórokozó allergének fokozatosan növekvő adagját fecskendezzük az állat bőre alá, abból a célból, hogy növeljük a beteg toleranciáját, tűrőképességét, és csökkentsük az érzékenységét a kórokozó allergénekkel szemben.
 
A hyposzenzibilizáció megkezdése előtt több, lépcsőzetes vizsgálatra van szükség, melyek idő-és költségigényesek. Végeredményként elkészül az a speciális oldat, mely az adott állat allergénjeit adott koncentrációban tartalmazza.
 
A hyposzenzibilizáció/ specifikus immunterápia menete:
A rendelőnkben jelenleg alkalmazott hyposzenzibilizáció során a kezelés bevezető fázisa 6 hónapig tart. Ez alatt a 6 hónap alatt a kezelési tervet és az időpontokat szigorúan be kell tartani! Ellenkező esetben a terápia eredményességének esélyét csökkentjük.
A későbbiekben, a fenntartó oldatok alkalmazása során már egyedileg kitapasztalt időközönként szükséges a kezelés.
 
Mint minden gyógykezelésnek, így az immunterápiának is lehetnek mellékhatásai. Ezek a mellékhatások lehetnek helyiek és az egész szervezetet érintőek.
Helyi hatások: a beadás helyén duzzanat, bőrpír, fájdalmasság.
Általános hatások: izgatottság, hiperaktivitás, lihegés, letargia, gyomor-bél rendszeri tünetek (fokozott bélmozgások, gyakori nyelés, nyálzás, öklendezés, hányás, hasmenés), vizeletürítési rendellenességek (testtartás, gyakoriság), izomgyengeség, epileptiform görcsök, ájulás, kóma. Általános reakciók esetén azonnali állatorvosi beavatkozásra van szükség, emiatt a kezelt állatnak a kezelés után fél óráig még a váróban kell maradnia. Ha ez alatt az idő alatt nem mutatja ezeket a jelekt, a későbbiekben már nem kell tartanunk tőlük!!!
A kezelés előtti megerőltető mozgás és nehezen emészthető, sok étel etetése növelheti az általános mellékhatások kialakulását.
 
A hyposzenzibilizáció eredményessége, tapasztalatok:
 
A hyposzenzibilizáció akkor indokolt, ha az allergének kiküszöbölése nem oldható meg, a tünetek minimum 4-6 hónapja fennállnak és minimum 4-6 hónapig évente, és az egyéb, viszketéscsillapító terápia (esszenciális zsírsavak, antihisztaminok, samponok, esetleg glükokortikoidok) eredménye nem kielégítő.
Az immunterápiára jól reagáló kutyabetegek is gyakran visszaesnek új túlérzékenységi reakció kialakulása miatt. Ebben az esetben az új allergénnel bővített oldattal kell a kezelést folytatni.
Általában az esetek 50-80%-ban sikeres a terápia. A beteg szempontjából a legkedvezőbb, ha az allergiás bőrgyulladás korai fázisában kezdődik az immunterápia, mégpedig párhuzamosan a kiegészítő gyógyszeres kezeléssel.
Kérdéses az eredményesség bizonyos allergének esetén, mint pl. a házipor-keverék, bolhanyál-kivonat, egyes pollenek, stb.
Szezonális tünetek (pl. pollenallergia) esetén érdemes az allergiatesztet röviddel a szezon után, a maximális allergiás reakció idején elvégezni. Folyamatos panaszok esetén kevésbé fontos az időpont megválasztása, de ekkor is hasznos, ha az allergiateszteket a markáns tünetek idején, vagy rövid idővel (1-3 héttel) a csökkenésük után végezzük.
Az immunterápiát minimum 3-9 hónapon keresztül kell folytatni ahhoz, hogy a maximális hatás biztosan kialakuljon, valamint hogy a kúra eredményességét a tulajdonos és az állatorvos együtt megítélhesse. Amennyiben a terápia sikeres, azt az állat élete végéig folytatni kell. Ha a gyógykezelés alatt tüneti rosszabbodás tapasztalható, akkor a viszketéssel járó betegségeket újra végig kell venni, mert gyakori lehet az egyéb oktanú (parazitás, bakteriális, gombás) felülfertőződés, illetve feltételezni kell az új allergén miatti áthangolódás lehetőségét. A javulás első jeleinek jelentkezése is egyedenként eltérő időpontban várható. Lehet, hogy ez már a 2. hét, de lehet, hogy csak a 9. hónap! Átlagban a 16-20. hétre tehető.
 
Összességében elmondható, hogy bár a kórokozó allergénekkel történő specifikus immunterápia, a hyposzenzibilizáció lassú hatású és nem 100 %-os hatékonyságú, egyben nagyon drága gyógymódja az allergiás bőrgyulladásban szenvedő kutyáknak, de kellő ismeretek birtokában a lehetséges maximális hatás kialakulásával és a tulajdonos szoros, kitartó együttműködésével a beteg tüneteinek hosszú távú, mellékhatás-mentes csillapítása érhető el.
 
 
SOK TÜRELMET, KITARTÁST ÉS SZERENCSÉT!!!



Cím: 9025 Győr, Kossuth L. u. 44.
Telefon: +36-96/321-103
Mobil: +36-30/235-8679
E-mail:
Weboldal: www.kisallatorvosgyor.hu